2016. augusztus 31., szerda

J. A. Redmerski: Ének a szentjánosbogarakról

Elias Kline és Brayelle Bates kicsi koruktól elválaszthatatlanok. Amikor Bray Dél-Karolinába költözik, mindketten ráébrednek, hogy ártatlan gyerekkori kapcsolatuk már sokkal több egyszerű barátságnál, így a lány visszatér Georgiába. Egy ideig minden szivárványosnak tűnik, ám egy sorsdöntő éjszakán szörnyű baleset történik. Elias és Bray elmenekül. Semmiképpen nem akarnak rács mögé kerülni, és igyekeznek a szabadságukat a lehető legteljesebb mértékben kiélvezni. Hozzácsapódnak egy bandához, így a páros vad és vakmerő új élete kiteljesedik. De a problémáik elől nem futhatnak el.
Amikor utoléri őket a múltjuk, muszáj szembenézniük a valósággal. Bár a leglehetetlenebb helyzetekből is kiverekedik magukat, Elias ismeri Bray fájdalmas titkát. A lányt önmagától kell megmenteni, s ez nem biztos, hogy sikerül…



Nehezen mertem belekezdeni ebbe a könyvbe, mert hiába tűnik izgalmasnak a fülszövegből, azért molyon az a bizonyos 58% elbizonytalanított. Az írónőtől A soha határát már volt szerencsém olvasni, szóval azt hittem, ez is valami olyasmi lesz. Azért meglepődtem, amikor Andrew és Camryn felbukkantak ebben a könyvben is, nem igazán számítottam rá, hiszen a két történetnek semmi köze nincs egymáshoz, két teljesen különálló regényről van szó. Marketing fogásnak nem rossz, de különben semmi értelme nem volt behozni őket ebbe a sztoriba.


"Mélyen elaludtunk, összefonódó testtel. Bray szívvesése volt az altatódal."


Főszereplőink Elias és Bray, akik kiskoruk óta legjobb barátok, bár valójában mindketten többet éreznek a másik iránt. Most, négy év távollét után, a húszas éveikben végre összejönnek. De nem lehetnek sokáig felhőtlenül boldogok, ugyanis egyik éjjel egy bulin borzalmas baleset történik. A fiatal pár megijed, és elszöknek otthonról. Innentől kezdve pedig bujkálniuk kell, ha nem akarnak rács mögé kerülni.

Nagyjából ennyit tudtam, mikor belekezdtem az olvasásba. Izgalmasnak tűnt a dolog így elsőre, de hamar rájöttem, hogy izgalom az nincs, viszont van helyette szex, drogok, rock'n'roll, pia, meg egy rakás káromkodás. Nagyjából ezek teszik ki a könyv 90%-át. A szereplők buliról bulira járnak, betépnek, majd kettyintenek egy jót. Az erotikus jelenetek olyanok, mint valami rossz pornó, van hogy hármasban csinálják, van hogy mindenki szeme láttára. Mindez olyan megfogalmazásban, mintha valami kanos kis kamaszfiú írta volna. Én meg csak ráncolom a homlokomat, hogy "mi a szar ez, amit olvasok?" A káromkodásról pedig nem lehet mondani, hogy nem bírom, mert én is szoktam, többször mint kéne... de ez, ez valami teljesen új szint, és nem hiszem el, hogy 27 (ha jól emlékszem) évesen valaki ennyire primitív legyen. Na jó, de elhiszem sajnos. Persze a rossz fordítás még rátett egy lapáttal.


"Amikor tudod, hogy meg fogsz halni, onnantól kezdve nincs vesztenivalód."


Először, amikor az első pár fejezetben Elias szemszögéből megismerhetjük Brayt, arra gondoltam, de jó, végre nem egy szűzike a női főszereplő, hanem egy igazi belevaló csajszi. Igen, csak aztán végül pont Bray volt az, akit a legkevésbé bírtam. Iszonyú idegesítő, folyamatosan hisztizik, Elias meg hűséges papucsként követi mindenhova, és képes lenne a saját életét is tönkretenni, csak mert Bray gyáva, és nem képes szembenézni az elkerülhetetlennel. Értem én, hogy nagy szerelem, stb, de Bray részéről nem éreztem ugyanazt, amit Elias esetében, hogy hajlandó lenne bármire a szerelméért. Elvégre képes volt belerángatni őt ebbe az őrültségbe... én tényleg igyekeztem őt megérteni, de így nem tudtam. Rettentően önző és ostoba.
A szereplők közül még talán Tate volt a legnormálisabb, a többiektől a hajamat téptem. Az alapötlet tetszett, és ennyi, mert teljesen el lett rontva az egész. Egy izgalmas, menekülős-romantikus-bandázós regényre számítottam, némi erotikával fűszerezve, és ehelyett kaptam... ezt.

Komolyan, amatőr írók ennél ezerszer jobb regényeket töltenek fel a netre... ha belegondolunk, ez azért elég szomorú.

A cím bár tényleg nagyon jól hangzik, egyáltalán nem passzol a történethez. Kicsit erőltetett ez a dolog a szentjánosbogarakkal.

Történet: 2/5
Főszereplő(k): 2/5
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Tate

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése