Könyvmoly kisokos

Írtam egy kis útmutatót azoknak a könyvmolyoknak, akik még nincsenek teljesen tisztában például a disztópia, a steampunk, vagy a YA jelentésével. És ha már ilyen szépen összegyűjtjük ezeket a műfajokat, mutatok is melléjük néhány példát, amiket szerintem érdemes elolvasni.

Disztópia: Kezdjük mondjuk ezzel, hiszen nagyon is kedvelt manapság a könyvmolyok körében. Röviden és tömören a disztópia egy elképzelt negatív jövőkép. A disztópikus társadalom általános jellemzői a nyomorúságos életkörülmények, a szegénység, az elnyomás, vagyis ez egy olyan jövőkép, amit mindenképp szeretnénk elkerülni. Ilyen például Marie Lu Legenda trilógiája, vagy Suzanne Collins népszerű Az éhezők viadala trilógiája. Ugyanakkor nem új műfajról van szó, hiszen ide tartozik az 1932-es Szép új világ, illetve George Orwell 1984 című regénye is.

Fantasy: Többnyire a múltban, vagy egy képzelt világban játszódik, fő jellemzői a mágia, misztikum, és a természetfeletti lények (pl. sárkányok, tündérek). Általában a jó és a rossz harcáról szól, és van egy központi főhősünk is, akinek a kalandjait nyomon követhetjük. A fantasy műfaj köré mára már egész kultúra szerveződött, és egyértelműen Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiája tette igazán népszerűvé.

Urban fantasy: A mai korban játszódik, ahol a mágia és a mitikus lények többé-kevésbé jelen vannak, mint például a jól ismert Harry Potter sorozatban.

Dark fantasy: Sötétebb fantasy, horror elemekkel vegyítve. Ide tartoznak H. P. Lovecraft művei is.

Low fantasy: A többi fantasy-hez képest egy reálisabb világban játszódik, ami a mi világunkhoz nagyon hasonló, a mágia pedig csak kisebb mértékben van jelen. Trónok harca rajongóknak ismerős lehet ez a műfaj.

Sci-fi: Azaz tudományos fantasztikus mű. Legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudományoknak a társadalomra gyakorolt hatását mutatja be. Jellemzői a technikai fejlettség, robotok, más bolygók, az űrhajók használata, vagy az idegen lények. Általában a jövőben játszódik. Témái lehetnek például az időutazás, a földönkívüli élet, vagy a mesterséges intelligencia.

Hard sci-fi: Az író figyelembe veszi és alkalmazza a tudományos ismereteket. Fontos, hogy ez nem száraz, tudományos leírás, hanem azért van, hogy növelje a cselekmény hihetőségét. Például Andy Weir: A marsi című könyve is ide tartozik.

Cyberpunk: Lényegében a közeli jövőben játszódó sci-fik altípusa. Legfőbb jellemzői a high-tech környezet, a hatalmas, zsúfolt városok, a virtuális és a valós világ keveredése, a negatív jövőkép. A klasszikus cyberpunk karakterek általában kisstílű bűnözők, hackerek, vagy zsoldosok. Sokan William Gibson Neurománc című könyvét tartják a cyberpunk alapkövének, ami nagyon jól bemutatja ezt a stílust. (Gibson szerint "a modern Japán maga a cyberpunk", így talán nem meglepő, hogy rengeteg olyan cyberpunk anime létezik, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira.)

Steampunk: Magyarul gőzpunkot jelent, de viktoriánus sci-fiként is leírható. A sci-fi, a történelem és a fantasy érdekes keveréke. Jellemzői a fogaskerekek, gőzgépek, óarany színek, illetve az elektromosság hiánya. Ilyen például Scott Westerfeld: Leviatán című könyve.

Horror: Központjában a félelem áll, a cél, hogy rémületet keltsen az olvasóban. Létezik pszichológiai horror, amiben ugyan nem történik látványos borzalom és vérengzés, mégis félelmet vált ki az olvasóból. A műfaj másik része a dolgok fizikai oldalával foglalkozik, jellemző rájuk a vér, a fájdalom és az erőszak bemutatása illetve a szellemek, démonok, vagy zombik. A horror kategóriába tartozik a világhírű író, Stephen King számos regénye.

Thriller: Neve az angol "thrill" szóból jön, ami borzongást jelent. Többnyire jellemző, hogy a műfaj szereplői megéreznek egy bizonyos bajt, ami fenyegeti őket, de sokáig nem szembesülnek vele, így kíváncsiságot, izgalmat kelt az olvasóban. Ilyen például Sebastian Fitzek A terápia című regénye.

Krimi: Avagy bűnügyi regény. Bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve lélektani indítóokaik vizsgálatával foglalkozik, ebből kiindulva a szereplői nyomozók, rendőrök, bűnözők, és áldozatok. A krimi koronázatlan királynője egyértelműen Agatha Christie.

Young Adult: Azaz ifjúsági regények, amik főleg 12-18 éves fiataloknak íródtak. A szereplők legtöbbször maguk is kamaszok, akik iskolába járnak és még a szüleikkel élnek. Ide sorolható például Simone Elkeles Tökéletes kémia sorozata, de lehetnek benne fantasy elemek is, mint Cassandra Clare A Végzet Ereklyéi sorozatában.

New Adult: 18-25 év körüli olvasókat céloznak meg leginkább. A karakterek fiatal felnőttek, leggyakrabban egyetemisták. A Young Adult könyvekkel ellentétben itt már előfordulhatnak részletesen megírt erotikus jelenetek, és komolyabb témák is. Ilyen többek között Jamie McGuire Gyönyörű sorscsapás sorozata.

Spin off: Egy sorozatból kiemelnek egy karaktert, és saját regényt, vagy akár egy teljes sorozatot kap, amiben már ő lesz a főszereplő. Richelle Mead Vérvonalak című könyve is ilyen. Főleg üzleti célból léteznek, hiszen az "anyasorozat" rajongói valószínűleg a spin off köteteket is elolvassák majd.

Fanfiction: Rajongók által írt történetek, amikhez "kölcsönveszik" a könyvek, animék, filmek vagy sorozatok szereplőit és világát, de akár létező, híres emberekről és együttesekről is szólhatnak. Az író (tehát a rajongó) belevihet a sztoriba egy saját, általa kitalált karaktert is, aki az eredeti történetben nem szerepel, ez az OC (original character). Az Interneten kutatva rengeteg fanficet találhatunk. :)