Catherine élvezi a londoni szinglik gondtalan életét, mígnem az egyik éjszakai szórakozóhelyen megismerkedik Lee-vel. A férfi jó vágású, karizmatikus és titokzatos – elvarázsolja Catrherine-t és a lány barátnőit is. Amikor azonban kiderül, hogy Lee valójában kiszámíthatatlan, manipulatív és erőszakos, már késő: Catherine egyedül marad a kétségbeejtő helyzetben, és senki sem hisz neki. Miközben fokozatosan tárul fel előtte Lee sötét oldala, egyre jobban belegabalyodik a lelki terror és a szexuális kiszolgáltatottság sűrű hálójába. Vajon van-e kiút, el lehet-e menekülni a férfi elől, aki mindenre képes, csak hogy birtokolja vágyainak tárgyát…
Megindító, ahogy végigkövethetjük egy fiatal nő tehetetlen vergődését, miközben vele együtt rettegünk. A rendőrségi elemzőként dolgozó szerző olyan hitelesen és valósághűen ábrázolja a családon belüli erőszakot és az ennek nyomán fellépő pszichés zavarokat, hogy szinte az olvasót is megbénítja a kilátástalanság érzése…
Eléggé rákattantam a pszicho-thrillerekre, és bizonyos időközönként muszáj olvasnom egy ilyen könyvet is a sok fantasy mellett.
A lélek legsötétje jó választás azoknak, akik szeretik a borzongást, és nem riadnak vissza a komolyabb, sötétebb témáktól, mint ebben a regényben például a családon belüli erőszak, a nemi erőszak. Ha pedig nem szeretik az ilyesmit... hát, akkor is olvassák el, mert ez egy olyan téma, amit nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni.
"...meg kell tanulnom, hogy ezúttal ne legyek áldozat - se a magamé, se másé."
Két időben is fut a sztori felváltva. Az egyik részében a négy évvel ezelőtti eseményeket ismerhetjük meg, amikor a főszereplő, a 24 éves bulizós csaj, Catherine megismerkedik az egyik szórakozóhelyen Lee-vel. A lány és a barátnői is teljesen odavannak érte, hiszen elsőre tökéletesnek tűnik, olyan pasi, amilyenről minden nő álmodik. Csakhogy ahogy telik az idő, Catherine kezd rájönni, hogy a férfi közel sem olyan tökéletes, mint amilyennek hitte. Manipulatív, kiszámíthatatlan és erőszakos, először csak lelkileg, majd fizikailag is bántalmazni kezdi a lányt. Bárkihez fordulna segítségért, senki nem hisz neki, Lee mindenkinek azt mondja, hogy a lány saját magának okozza a sérüléseket. Catherine hiába próbál menekülni előle, nem tud.
A történet másik része a jelenben játszódik. Lee immár börtönben ül, de Catherine-t ez cseppet sem nyugtatja meg. Kényszeresen, órákon keresztül ellenőrzi, hogy zárva vannak-e az ajtók, ablakok, folyamatosan szorong, képtelen szabadulni a rossz emlékektől, többé már nem önmaga.
Aztán megismerkedik az új szomszéddal, a pszichológus Stuarttal, aki megpróbál segíteni neki. A kezdeti nehézségek után, ahogy egyre jobban megismerkednek, egymásba szeretnek, és Catherine úgy érzi, kezd jobban lenni. Ekkor tudja meg, hogy Lee-t kiengedték a börtönből...
Hátborzongató történet, végig bejárja valami nyugtalanító, sötét hangulat, és érezhető, hogy valami nincs rendben, valami nagyon rossz fog történni.
A két idősíkban Catherine először olyan volt, mintha két különböző személyről olvasnék, nagyon durva volt a változás. Aztán szép lassan megtudtam, mi vezetett odáig, hogy ebből az életvidám, bulizós csajsziból egy idegroncs lett.
Nagyon-nagyon szorítottam neki, amikor megpróbált elutazni New Yorkba, hogy elmeneküljön Lee elől, még akkor is, ha tudtam, hogy nem fog sikerülni. Borzalmas volt olvasni, hogy ez a pasi miket művelt vele, főleg hogy ez egy olyan dolog, ami a való életben is előfordul, megtörténhet bárkivel.
Ugyanilyen elkeserítő az is, hogy a barátnői nem hittek neki. Lee teljesen elbűvölte őket, és inkább neki adtak igazat, pedig őt csak pár hónapja ismerték...
Eleinte nem bíztam Stuartban, de aztán kezdtem megkedvelni. Nem éreztem olyan hű de erős karakternek, de legalább nem volt olyan, mint Lee, szóval innentől kezdve már csak jó lehet. Nagyon örültem, hogy jött valaki, aki Catherine minden dilijét elnézi, és megpróbál segíteni neki.
A vége nagyon tetszett. A tárgyalások is, de leginkább az utolsó jelenet, és Lee levele. Volt ugyanis egy rész a könyv elején egy gyilkosságról, amiről ezután sokáig nem esett szó, bár úgy a sztori felénél már sejtettem, hogy mi is történt ott pontosan. Na, és a végén ki is derült. Ütős befejezés volt, megoldódtak a dolgok, de azért a vészjósló hangulat megmaradt.
Mindenkinek ajánlom, mert nagyon hitelesen van felépítve, szerintem remekül ábrázolja a bántalmazott nő lelkivilágát, és hogy milyen az, amikor nem várhatsz segítséget senkitől. Vannak benne egészen durva, mocskos jelenetek mint amikor Lee úgy alázta meg Cathy-t, hogy levizelte, jézusom... de ez igenis olyan téma, amivel szerintem foglalkozni kell, nem szabad szó nélkül elmenni mellette. Tehát ha eddig úgy álltál a családon belüli erőszakhoz, hogy "ha nem képes otthagyni őt, meg is érdemli", akkor sürgősen olvasd el ezt a könyvet!
Történet: 5/5
Főszereplő: 5/5
Borító: 4/5
Kedvenc szereplő: Catherine, Stuart
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése