Ez vajon tényleg lehetséges?
Liv Silber álmai az utóbbi időben meglehetősen félelmetessé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három barátja tényleg léteznek. Liv nemrég iratkozott be abba az iskolába, ahová ők is járnak. Tulajdonképpen egészen kedvesek. De ami igazán ijesztő – még az éjszakai temetőknél is sokkal ijesztőbb –, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal soha nem ejtett ki a száján – álmában viszont igen.
Hogy miképpen, az tökéletes rejtély Liv számára, de egy jó kis rejtélynek Liv még soha nem tudott ellenállni…
Tulajdonképpen abszolút nulla elvárással álltam neki a könyvnek, csak mert első a moly olvasottsági listáján. Szóval teljesen hirtelen jött az ötlet, értékeléseket sem olvastam róla, és a fülszöveget is épp hogy csak átfutottam.
Arra nem számítottam, hogy ennyire jó lesz.
Minden megvolt benne, ami egy jó történethez kell: szimpatikus, szórakoztató karakterek, fantáziadús és viszonylag egyedinek mondható sztori, jó poénok, izgalom, egy kis romantika...
Főszereplőnk Liv Silber, egy 15 éves lány. Mivel édesanyja állandóan változtatja a munkahelyét, rengeteg helyen éltek már. Ezúttal Londonba utaznak, ahol Liv és a húga, Mia megtudják, hogy anyjuk új barátjához, Ernesthez kell költözniük, és ha ez nem lenne elég, mindjárt kapnak két mostohatestvért is.
A lányok beiratkoznak a Frognal Academy-be, ahol Liv megismerkedik többek között a suli négy leghelyesebb pasijával, akik közül az egyik történetesen az újdonsült mostohatesója, Grayson. Aztán ott van még a szívtipró Arthur, az öntelt és kissé üresfejű Jasper, valamint a kedves, de titokzatos Henry. Bár ekkor még nem sejti, de Livnek hamarosan több köze lesz a srácokhoz, mint szeretné, ugyanis egyik éjszaka róluk álmodik, majd nem sokkal ezután kiderül, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak róla, amiket csak álmában mondott nekik, a valóságban viszont soha...
Liv poénjai és gúnyos megjegyzései végigkísérik a könyvet, szerintem olvasás közben végig vigyorogtam. Könnyed, laza stílusának köszönhetően egy délután alatt is simán ki lehet olvasni.
Az egyetlen problémám a főszereplővel, hogy egy kicsit talán túl kotnyeles, és hát ismerjük a mondást, hogy aki kíváncsi, hamar megöregszik...
Mindeközben néha egy-két blogbejegyzés tarkítja a könyvet, amiben egy Secrety néven futó titokzatos diák írogat mindenfélét az interneten a Frognal Academy tanulóiról, és kibeszéli őket az olvasóinak. "Enyhe" Gossip Girl koppintás, és nem igazán értettem, mit akar ezzel kezdeni az írónő, ugyanis sehogy sem passzol a sztorihoz, semmi értelme az egésznek, de mivel ez még csak az első kötet, remélhetőleg később lesz valami komolyabb jelentősége. Bár azok után, hogy a Gossip Girlben kiderült, ki volt Pletykacica, én már semmin nem lepődök meg.
"Sehol nem ismerheted meg jobban az embereket, és sehol nem tudhatsz meg többet a gyenge pontjaikról és a titkaikról, mint az álmaikban."
Na de ami a második legnagyobb erőssége a történetnek (az első számomra mindenképp a humor): az álmok! Néhol ugyan zavarosnak találtam, de az egész álomvilág olyan szuperül van kitalálva és leírva, hogy az fantasztikus! A tudatos álmodás önmagában persze nem az írónő agyszüleménye, nekem is (és szerintem ezzel nem vagyok egyedül) volt már olyan élményem, amikor tudtam, hogy álmodok. Nagyon tetszett, hogy mindenkinek van külön ajtaja, amin keresztül beléphetünk az illető álmába (vagy nem).
Kifejezetten bírtam a lányok dadusát, Lottie-t (nagyon cukiii), és az anyjukat (bár el kell ismerni, nem feltétlenül egy mintaanya, de szerintem jó arc, és amúgy is minden YA könyv tele van a túlzottan szigorú szülőkkel).
A szerelmi szál aranyos, és szerencsére nem csöpög, ráadásul épp csak annyi van romantikus jelenetekből, amennyi kell. Nincs felesleges hiszti és macska-egér játék, és ami miatt külön piros pont jár: nincs szerelmi háromszög. De nem ám, hiába van többször is leírva, hogy Liv körül van véve jó pasikkal. Henry szerethető karakter, kivételesen nem az a tipikus rosszfiú típus, hanem kedves, vicces és segítőkész, ugyanakkor kellően titokzatos is.
Graysont is kedveltem, bár meglepődtem, hogy mennyire testvéries lett a viszonyuk Livvel a végére. Arthur egyelőre totál semleges, viszont Jasperrel szerintem jól kijönnék, mert akármilyen buta, azért azt el kell ismerni, hogy szórakoztató!
Az egyetlen dolog ami idegesít, hogy nekem egy vége egy kicsit zavaros és gyors volt. A csavar meglepett, nem számítottam rá, viszont nem teljesen fogtam fel, hogy most akkor mi van az idióta nevű démonnal.
Összességében élveztem az olvasást, bárkinek tudnám ajánlani, aki egy könnyed, humoros, ugyanakkor izgalmas könyvre vágyik.
Történet: 4/5
Főszereplő: 5/5
Borító: 4/5
Kedvenc szereplő: Henry, Liv, Jasper
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése