A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai.
Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot. Amikor pedig Wesley Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját.
Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal” kapcsolatba.
És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.
A történet elején éppen egy buliban vagyunk, ahol főszereplőnk, Bianca Piper egyedül szenved a bárpultnál, miközben legjobb barátnői a parketten táncolnak és flörtölnek. Nem sokkal később leül mellé a suli egyik legmenőbb arca, Wesley Rush, azonban Bianca nem dől be a srác kedveskedő szavainak. Így aztán Wesley elárulja neki, hogy valójában jobban tetszik neki a két legjobb barátnője, és azzal akarja lenyűgözni őket, hogy kedvesen viselkedik a DUFF-al.
És itt jön a kérdés: Mi az a DUFF?
DUFF = Designated Ugly Fat Friend, azaz az Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő.
Természetesen ezután Wesley már kapja is a pofájába a Cherry Coke-ot, ahogy azt megérdemli. Csakhogy Bianca képtelen elfelejteni a DUFF szót, beleég a tudatába, és ennek köszönhetően egyre kevesebb önbizalma lesz.
De nem is ez a legnagyobb baja, hiszen a lánynak otthon is problémái vannak: édesanyja már két hónapja nem jött haza a munkája miatt, ezért nagyon úgy néz ki, hogy az ex-alkoholista apja visszaesik, és újra inni kezd.
Bianca úgy érzi, menekülnie kell. Szüksége van valamire, ami eltereli a figyelmét.
És igen, ez lenne Wesley Rush.
Anélkül, hogy végiggondolná, mit tesz, Bianca megcsókolja a srácot. Amikor pedig rájön, hogy ez sikeresen eltereli a figyelmét az otthoni problémáiról, még jobban beleveti magát a dologba, és kettejük között kialakul egy fura kapcsolat, ami csak a szexről szól.
Legalábbis addig, amíg Bianca rá nem jön, hogy kezd beleszeretni a fiúba.
Bianca Piper szókimondó, cinikus lány, aki rengeteget káromkodik, és nem változik meg senki kedvéért sem. Tisztában van vele, hogy a barátnői közül ő a legkevésbé vonzó lány, de ez nem zavarja őt annyira, egészen addig, amíg Wesley Rush a bulin DUFF-nak hívja őt.
Wesley Rush a legnépszerűbb srác a gimiben. Gazdag, menő, jól néz ki, bármelyik lányt megkaphatná, és meg is kapja. Csakhogy az élete valójában nem olyan tökéletes, mint amilyennek látszik.
Igazából még mindig nem értem ezt a dolgot: itt van ez a seggfej, aki DUFF-nak nevezett, és minden második oldalon elmondod, hogy gyűlölöd őt, erre mit csinálsz? Megcsókolod? Lefekszel vele? Na, ne már... MIÉRT?! Nekem is voltak már problémáim otthon, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül, szóval: tegye fel a kezét, akinek egy ilyen helyzetben az volt az első dolga, hogy szó szerint rávesse magát az első szembejövő srácra!
(Innentől kezdve spoiler veszély, bocsika!)
Persze ez teljesen mindegy, mert a való életben annak az esélye, hogy Biancára egyáltalán ránézzen egy Wesley-féle srác, gondolom, nullával egyenlő. Hát még, hogy beleszeressen.
Ha már itt tartunk, nekem egyáltalán nem jött át ez a nagy szerelem, legalábbis Wesley részéről. Talán csak azért tűnt így, mert az ő gondolataiba nem láttam bele, de nekem túl gyors volt az "átváltozása". Egyik napról a másikra egyszer csak nem kavart már a többi lánnyal, és kijelentette, hogy szerelmes Biancába. És miért? Mert Bianca meghallgatta a problémáit, a többi lány meg nem? Ennyi már elég is ahhoz, hogy beleszeress valakibe? Én nem hinném.
Bianca otthoni problémái meg... a válás, az alkoholizmus, stb. Hát, nem is tudom. Nem sikerült túl jól ábrázolni, főleg az alkoholista apát.
Van egy szerelmi háromszögünk is. Miután Bianca rájön, hogy szerelmes Wesley-be, elkezdi kerülni a srácot (újabb hülyeség, amit nem értek), és összejön a régi szerelmével, Toby Tuckerrel. Aki tökéletes ellentéte Wesley-nek: okos, kedves, és visszafogott. Addigra viszont Bianca kezd úgy viselkedni, mint egy igazi r*banc, és képes lenne lefeküdni Toby-val mindössze két nap járás után.
Egyébként nem volt rossz, a könyv feléig még tetszett is. A stílusa szórakoztató, könnyen lehet vele haladni. Már a címének is van egy ilyen ígérete, hogy végre nem egy csinibabáról fog szólni a történet, hanem egy átlagos lányról, akivel együtt tudunk érezni (szerintem mindenki érezte már magát DUFF-nak). Bianca azonban nem olyan lett, mint vártam.
A két legjobb barátnőt, Jessicát és Casey-t nagyon megszerettem, és nem értem, miért nem avatta be őket Bianca a dolgokba. Nem erre valók a barátok? Most komolyan, örülnék, ha ilyen barátaim lennének, Bianca meg egyszerűen dobja őket egy seggfej miatt... grrrr.
Az alapötlet nagyon jó, a kivitelezés már kevésbé. Elég kidolgozatlannak éreztem, és nem tartogatott túl sok meglepetést, nagyjából mindent előre ki lehetett találni.
A mondanivalója tetszett, az utolsó oldalakon van pár egész értelmes gondolat, de Bianca hozzáállását a dolgokhoz egyszerűen nem tudtam megérteni. Azért volt néhány elég idióta gondolata, amivel el tudtam volna vitatkozni, például hogy a szerelem kialakulásához évek kellenek, stb.
A regényből egy film is készült, majd ha eljutok odáig, hogy megnézzem, írok róla egy rövid bejegyzést, de azt már most látom, hogy a történet nagy részét átírták...
Történet: 3/5
Főszereplő: 3/5
Borító: 3/5
Kedvenc szereplő: Casey, Jessica
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése