A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.
A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?
Kiben bízhat Evie?
Őszintén szólva ötletem se volt, hogy miről fog szólni ez a könyv, amikor kihoztam a könyvtárból. Arra se vettem a fáradtságot, hogy elolvassam a fülszöveget, gondoltam, lesz ami lesz. Nem számítottam erre: kezdetben szokásos, iskolába járós tinilányos sztori, ahol a legnagyobb probléma az, hogy most akkor odaadjuk-e a szüzességünket a pasinknak a szülinapunkon, vagy ne, majd hirtelen átmegy ilyen paranormális, posztapokaliptikus izébe, ahol az emberiség nagy része kihalt, zombiszerű lények kergetnek minket, és adjunk hozzá még ehhez néhány természetfeletti képességgel rendelkező fiataltis. Mert miért ne?
Egy kicsit ilyen "mindent bele" feeling: egy kis ez, egy kis az, egy kis amaz.
A történet elején megismerhetjük Evie-t, egy eléggé elkényeztetett, 16 éves lányt. Látszólag mindene megvan: márkás ruhák, népszerűség, menő pasi, barátok. Csakhogy van valami, amit senki nem tud róla: Evie-t hallucinációk és rémálmok gyötrik. Látomásaiban olyan emberek beszélnek hozzá, akikkel még sohasem találkozott. Figyelmeztetik őt valamire, de Evie megpróbálja figyelmen kívül hagyni őket. Aztán bekövetkezik a tragédia, az úgynevezett "Villanás", ami kiirtja az emberiség nagy részét.
Itt kezdődik a történet másik fele, amikor már nem az a legnagyobb probléma, hogy a pasim rányomult az új csajra a suliból. Ugyanis ahogy szinte mindenki más, Evie barátja, Brandon is meghalt a Villanásnál (bár én nem lepődnék meg rajta, ha kiderülne, hogy túlélte), csakúgy mint a legjobb barátnője, Mel.
Ám hamarosan kiderül, hogy a srác, akit Evie szívből gyűlöl, Jackson is a túlélők között van. A lánynak válaszokra van szüksége a hallucinációival és az új, különleges képességével kapcsolatban, ezért eldönti, hogy megkeresi a nagyanyját, aki minden bizonnyal sok dologban tudna segíteni. Jackson pedig elvállalja a testőr szerepét, és megígéri, hogy megvédi Evie-t.
Szóval Evie elindul a saját kis küldetésére. Közben több dolog is történik, és rá kell jönnie, hogy nem ő az egyetlen, aki természetfeletti erőkkel rendelkezik.
Evie-val alapvetően nem volt bajom. Leszámítva azt a két-három alkalmat, amikor nem tudtam hova tenni a cselekedeteit, és egyáltalán nem értettem, hogy mit miért csinál. De azért úgy nagyjából együtt tudtam érezni vele, főleg amikor Jackson folyton a fejéhez vágta, hogy milyen haszontalan, mert nem tud vadászni, főzni, tüzet rakni, stb. De közben persze az olvasó tudja, hogy ennél azért többre képes, és végig feszülten várja, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor megmutatkozik Evie valódi ereje.
Jackson. Hm... utáltam, és imádtam egyszerre. Kezdetben nem tudtam, hogy fogom őt megszeretni: durva és állandóan piál. Rosszfiú, de nem az a fajta rosszfiú, akit az ilyen könyvekben láthatunk! Nem, ő tényleg rossz fiú., az a fajta pasi, akitől a szüleink eltiltanak. Egy igazi kemény srác, aki totál kiismerhetetlen. Általában csak gúnyolódik a főhősünkön. Voltak jó pillanatai, amikor kedves volt Evie-val, és látszott rajta, hogy mennyire törődik vele, hogy milyen fontos neki a lány, de aztán az egészet elrontotta azzal, hogy mindig csak szexelni akart vele. Igen, az esetek többségében Jackson egy igazi bunkó. Meglepett, hogy (SPOILER!)
Selenát utáltam. De úgy igazán. Az első jelenetétől kezdve, amikor "szépfiúnak" nevezte Jacksont, már a szememet forgattam, mert tudtam, hogy itt bajok lesznek. Közben persze csak úgy ordít, hogy valami nincs rendben a csajjal.
Matthew cuki volt, de közben elég idegesítő is. Főleg, hogy képtelen normális válaszokat adni Evie kérdéseire. Miatta nagyjából egész végig ilyesmi járt a fejemben: "Ez most miért történik?" és "Most akkor mi van?!". Ha Matthew mindent tud, akkor MIÉÉÉÉRT nem tudja érthetően elmagyarázni, hogy mi a fene folyik itt?
Finn viszont szimpatikus, végre jött valaki, aki feldobja poénokkal a sztorit és oldja egy kicsit a feszültséget a másik négy között. Bár azt nem értem, hogy tud beindulni Selenára.. brr.
Az alapötlet zseniális. A sztori tele van rejtélyekkel, izgalmas fordulatokkal, mágiával, drámákkal, és persze romantikával. Tizenéveseknek ÉS felnőtteknek is ajánlanám, akik vevők az ilyesmire.
És amikor végre úgy igazán beindult a sztori, egyszer csak... vége lett. Az utolsó néhány fejezet tényleg szuper volt! Rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt, és természetesen függővég, úgyhogy lehet izgulni a következő rész miatt.
Ó, és a váltott szemszög a titokzatos sorozatgyilkos, akinek a főhősnő elmeséli a történetét, és Evie között, szintén zseniális! Bár egy kicsit megzavart az elején, de mindenképp erős kezdés, mert azonnal felkelti az olvasó érdeklődését.
Történet: 4/5
Főszereplő: 4/5
Borító: 4/5
Kedvenc szereplő: fúúha, ezt még nem döntöttem el :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése