Én aztán tényleg nem sok hard sci-fit olvasok, és ne is kérdezzétek, hogy miért éreztem hirtelen úgy, hogy ezzel az agyon hype-olt könyvvel tennem kell egy próbát. Egyik rokonom ajánlgatta, én meg azt gondoltam, miért is ne. Pedig egy kicsit féltem, hogy a rengeteg tudományos leírásból majd semmit sem fogok érteni.
Leírás:
Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.
Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra készteti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.
Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.
De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?
Kezdjük talán azzal, amitől a legjobban féltem: a száraz tudományos leírásoktól. Nem mondom, hogy mindent felfogtam abból, amit olvastam (totál menthetetlen vagyok matekból, fizikából és kémiából, ez van..), de most olyan történt, ami eddig még nem: ezeket a leírásokat is szívesen olvastam, eszembe sem jutott, hogy átugorjam őket, mondván hogy "úgysem jutna el az agyamig".
Ez főleg a főszereplőnek köszönhető. Marknak annyira humoros és szórakoztató a stílusa, hogy rögtön megkedveltem. Pedig eleinte ez is a félelmeim közé tartozott: mivel Mark egyedül van a Marson, nyilvánvaló volt, hogy nem nagyon lesznek párbeszédek. Eléggé tartottam attól, hogy egész végig egyetlen ember gondolatait fogom olvasni.
És egy darabig így is volt, de aztán egyszer csak átugrottunk a Földre, ahol megismerhetjük a NASA vezetőit, később pedig az űrbe, Mark társaihoz. Szóval nem, nem csak róla olvashatunk.
"– Milyen érzés lehet? – tűnődött. – Ott ragadt, azt hiszi, teljesen egyedül van, és lemondtunk róla. Milyen hatással van ez egy ember lelkiállapotára?
Visszafordult Venkathoz.
– Vajon mire gondolhat éppen?
NAPLÓBEJEGYZÉS: 61. SOL
Hogy lehet, hogy Aquaman képes irányítani a bálnákat? Hiszen azok emlősök! Ennek semmi értelme."
Mark a lehető legrosszabb körülmények között is képes poénkodni. Még a saját halálából is viccet űz. (Ó, és rengeteget káromkodik.) Oké, néha elbizonytalanodik, de eléggé optimistának mondható a helyzetéhez képest, az legalábbis biztos, hogy nem sokat nyafog, pedig minden oka meglenne rá (egyedül a Marson, ahol csak diszkó zene van, és őskori sorozatok? jaj!). Ehelyett inkább felméri a helyzetét, és megpróbálja a lehető legjobbat kihozni belőle. Nem adja fel, hanem megpróbál túlélni.
Nekem egy kicsit hiányoztak a személyes gondolatok, például, hogy mennyire honvágya van, meg ilyesmi. Azt is vártam, hogy több dolgot megtudjak róla: néhány dolog a múltjából, a családja, ki mennyire hiányzik neki, stb. Erről nagyon-nagyon kevés szó esik. Értem én, hogy miért hiányoznak ezek a dolgok a könyvből, egyszerűen nem ilyen alapon közelíti meg a dolgot, inkább a túlélésre koncentrál. És persze így is nagyon megkedveltem Markot, na de akkor is, jó lett volna jobban megismerni a hátterét.
Többször is elgondolkodtam azon, hogy a való életben egy ilyen helyzetben mit tennének az emberek. A könyv remekül leírja, ahogy szinte az egész világ összefog, hogy megmentsék a Marson ragadt asztronautát. Mark erről szóló gondolatai a történet végén egészen meghatottak.
Mert hát végül is erről szól ez a könyv: a kitartásról, és az összefogásról.
Egyvalamire már rájöttem: valószínűleg egy napig sem bírnám a Marson egyedül. Ezzel szemben a főszereplőnek másfél évet sikerül kihúznia ott. Nagyon drukkoltam neki.
A borító nem igazán tetszik, de mindegy, mert a remek történet ellensúlyozza.
Gondolom, nem mondok újat azzal, hogy a sztoriból filmet forgatnak (mellesleg részben Budapesten) Matt Damon főszereplésével, azt hiszem, ezt a könyvet a legtöbben erről ismerik. Biztos vagyok benne, hogy jó lesz, és már alig várom, hogy láthassam. Sean Bean, mint Mitch? Jessssz. És most kivételesen nem fog meghalni..
Történet: 5/5
Főszereplő: 5/5
Borító: 2/5
Kedvenc szereplő: Mark
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése