Luis Fuentest mindig távol tartották a bandaháborúk erőszakos világától, amely a bátyjai életét megmérgezte. Luis így máshol kockáztatja az életét – hol hegyet mászik a Sziklás-hegységben, hol űrhajózásról álmodik. Mindegy, csak jöjjön az adrenalinlöket.
Nikki Cruz három szabályhoz tartja magát: minden fiú hazudik, hogy megkapja, amit akar, ne bízz olyan fiúban, aki azt mondja, hogy szeret, és soha, de soha ne randizz Fairfield déli részén élő fiúval. A szülei ugyan Mexikóból származnak, de orvosgyerekként inkább tartozik az előkelő északiakhoz, így az iskolában nem vállal közösséget a Latin Vér tagjaival. Aztán amikor Alex esküvőjén összefut Luis Fuentesszel, hirtelen kedve támad megszegni a maga által felállított szabályokat.
Luis számára először az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elérje, Nikki újra esélyt adjon egy déli oldalon élő srácnak, de aztán felbukkan az életében Chuy Soto is, a Latin Vér új vezetője. Chuy egy igen kínos titkot tár fel Luis előtt a Fuentes családról, így a fiú kételkedni kezd mindenben, amit valaha hallott, tanult. A Nikki iránt érzett szerelme elég lesz-e ahhoz, hogy távol maradjon attól a sötét és kegyetlen világtól, amelynek a peremén pengeélen táncol?
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tetszett. Valószínűleg, ha nem olvasom el az előző részeket, akkor imádnám.
"Nincs az a kémia, amitől egy rossz fiú megjavulna."
Végre megismerhetjük a harmadik, egyben legkisebb Fuentes testvért, Luist. Főhősünket a családja mindig próbálta távol tartani a bajtól, ami leginkább ugye a Latin Vért jelenti. De ahogy az egy Fuentestől várható, Luis sem tud megülni egy helyben, és nyugton maradni... kapásból kiderül róla, hogy adrenalin függő, és persze imádja a csajokat. Tetszett az első találkozása Nikkivel, az esküvő napján, de később a kapcsolatuk már nem tűnt olyan érdekesnek, mint a többi Fuentes tesóé, valahogy hiányzott a szikra. Luist pedig megcsapkodtam volna, amikor a végén kiderült az a bizonyos titok, ami elválasztja őt a testvéreitől, nem tetszett, ahogy ezután viselkedett a többiekkel.
Tény, hogy a sorozatban szereplő lányok közül Nikkinek van a legfájdalmasabb múltja. 15 éves korában történt vele egy szomorú, súlyos dolog, ami miatt nem tud megbízni többé a srácokban. Nem igazán tudtam hibáztatni érte. És persze azért sem, mert végül nem tud ellenállni Luisnak, bármennyire is próbálkozik. Nagyon szimpatikus volt az, hogy egy menhelynél önkénteskedik, és hogy ennyire törődik az elhagyott kutyákkal, mint amilyen Nagyi is, az öreg bulldog.
Annak ellenére, hogy Nikki mexikói, ő amerikainak vallja magát, szinte semmit nem tud a mexikói kultúráról, és spanyolul sem beszél.
És persze nem hagyhatom szó nélkül: imádtam a "régi kedvenceimről", Alexről és Brittany-ról olvasni. Nem is ők lennének, ha nem balhéztak volna az esküvőn, de persze a végén minden jóra fordult. Carlos és Kiara is megjelenik párszor, bár nem annyit, mint a legidősebb Fuentes.
"Alex, én mindig azt hittem, te vagy a legnyálasabb a famíliában, de tévedtem. Luis kenterbe vert."
Luis és Nikki sztoriját egy kicsit összecsapottnak éreztem. Igazából kb ugyanaz, mint az előző két kötet, csak gyengébb, kidolgozatlanabb, és talán kicsit erőltetettebb formában. Olyan érzésem volt, mintha az írónő újraírt volna néhány jelenetet az első kötetből, néhányat a másodikból, és tadaam, megszületett a harmadik. A Latin Vér is unalmas volt már egy kicsit, igazán jöhetett volna valami új dolog helyette. A váratlan fordulat mondjuk tetszett a végén, és meglepődtem, hogy Elkeles meg merte lépni ezt, hogy (SPOILER:) Luis valójában csak a féltestvére Alexnek és Carlosnak.
Egy kicsit talán túl habos-babos, de azért nekem tetszett az epilógus. Szívesen olvasnám Junior és Frankie történetét. :)
Történet: 3/5
Főszereplő(k): 3/5
Borító: 3/5
Kedvenc szereplő: Alex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése