Maggie Young maga volt a hétköznapiság.
Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.
Aztán jött A Fiú.
Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.
Aztán jött A Lány.
Maggie abban hitt, hogy a szerelmük majd mindent túlél. Clay abban, hogy csak a lány kell, és minden helyrejön zavaros életében.
Hogy együtt lesznek, ketten a világ ellen.
De a sötétség mindig ott ólálkodik a közelben.
Néha az igaz szerelem legnagyobb gátját saját magadban kell keresned.
Húú. Őszinte leszek, nem biztos, hogy magamtól a kezembe vettem volna ezt a könyvet. Bár már egy ideje megvolt e-bookon, de igazából nem terveztem, hogy elolvasom, nem is nagyon tudtam, miről szól. Aztán nemrég a molyon ajánlották, aminek az lett a vége, hogy sikerült egy nap alatt kiolvasnom. Nem mintha ennyi időm lenne mostanában, de mindig annyira tudni akartam, mi fog történni a következő oldalon, hogy bárhol képes voltam elővenni: buszon, metrón, akkor is, ha csak két megállót mentem, sőt még az előadáson is pofátlanul olvasni kezdtem.
Éééés azt hiszem ezzel most mindent elárultam.
Úgyhogy innen is köszönöm szépen az ajánlást, kár lett volna, ha kihagyom ezt a gyöngyszemet!
"A legtökéletesebb emlékeket a legfájdalmasabb elfeledni."
A történetet Maggie, egy 17 éves lány szemszögén át olvashatjuk. Mindene megvan: barátok, kedves szülők, jó jegyek, de ez neki mégsem elég, unalmasnak tartja az életét, és valami kalandot szeretne. Egyik nap új diák érkezik Maggie sulijába, akibe sikerül szó szerint belefutnia. És bár Clayton irtó jól néz ki, az már az első perctől fogva világos, hogy nem egy könnyű eset. Goromba és bunkó, de Maggie valamiért mégis szeretne a közelébe férkőzni. Ahogy egyre jobban megismerik egymást, kiderül, hogy Clay valójában egy kedves, jó fej srác... ugyanakkor problémás is. A hangulatingadozásai és dühkitörései teljesen összezavarják Maggie-t, de közben bele is szeret a fiúba.
Az első, ami megtetszett, az a stílus. Könnyed, laza és humoros, ezért nagyon gyorsan lehet vele haladni. Ugyanakkor ez ne tévesszen meg senkit, mert ez nem egy cukorszirupos szerelmes regény.
A karakterek annyira valósnak tűnnek, hogy simán elhinném, hogy a való életben is léteznek.
Kedveltem a főhősnőt, pedig ez amúgy ritka az ilyen könyveknél. Maggie mindig kimondja, amire gondol, amitől néha egy kissé durvának tűnhet, de valójában bármit megtenne azokért, akiket szeret. Két legjobb barátjával már kisbaba koruk óta elválaszthatatlanok, ám Rachel titokban szerelmes Danielbe. Tetszett, ahogy Danny állandóan védelmezi a lányokat, és Rachel aggódása is szimpatikus volt, szívesen olvasnék erről a két karakterről többet is (szerencsére van róluk is egy rövid kis történet, a Cloud walking, bár egyelőre még nem fordították le magyarra). Maggie szülei is aranyosak voltak a maguk módján, néha ugyan erős túlzásokba estek, és nem igazán értettem ezt az ellenségeskedést Clay-jel, de hát szülők, nyilván csak a gyereküket próbálják védeni.
"Hát, mindenesetre szerintem túl rövid az élet, hogy egy „talán” elbizonytalanítson, és ne tegyünk semmit."
Szóval igen, Clayton... tény, hogy nem ő álmaim könyves pasija, de nagyon sajnáltam őt, amiért ilyen szörnyű élete van. Végig ott volt körülötte valami furcsa báj, vagy nem is tudom. Azt éreztem, hogy legszívesebben megölelgetném. A szerelmük Maggie-vel pedig csodálatos volt, imádtam ezt a ragaszkodást, védelmezést... és igen, ők aztán tényleg megéltek jót is, rosszat is. Igazi érzelmi hullámvasút, amin keresztülmennek.
Nagyon megörültem, hogy Mag végül észhez tért, és belátta, hogy Clay-nek komoly segítségre van szüksége, olyanra, amihez ő egyedül kevés.
Egyébként meg éppen azért annyira élethűek a szereplők, mert mindenkinek van valami defektje, senki nem tökéletes. Clay a személyiségzavaros srác, Maggie talán egy kicsit túl naiv, és azt hiszi, képes egyedül megoldani a problémákat. Daniel zűrös kapcsolata a barátnőjével, és Rachel hisztijei elég idegesítőek. De mégsem tudtam utálni őket, sőt!
Akiket nem bírtam elviselni, azok egyedül Clay szülei voltak.
Tényleg drukkoltam, hogy minden jóra forduljon, de azt hiszem ha végül így történt volna, akkor nem lenne ennyire valósághű a könyv. Szóval mégis úgy érzem, hogy ez így tökéletes volt. Nincs teljesen lezárva, kíváncsi vagyok, mit hoz még ki ebből az írónő.
Történet: 5/5
Főszereplő(k): 5/5
Borító: 4/5
Kedvenc szereplő: Maggie, Clay, Daniel, Rachel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése