Emma barátnőjével, Cloe-val nyaral a tengerparton, amikor egy aprócska baleset során megismerkedik a jóképű Galénnal. Ez a találkozás valóban a véletlen műve? Emmának nincs lehetősége ezt kideríteni, mert egy tragédia beárnyékolja ottlétüket. A lány, miután hazatér, nem képes egykönnyen túltenni magát a traumán. Ekkor váratlanul ismét fölbukkan az ibolyakék szemű idegen. Galén, a szirén herceg a szárazföldön kutat egy lány után, akiről azt hallotta, hogy talán ő az utolsó élő szirén, aki egyesítheti a tenger mélyén élő két uralkodóházat. Bár erőteljes kötődésük azonnal érezhető, Galén még sincs teljesen meggyőződve róla, hogy Emma az, akit keres. Végül a sok bizonyíték meggyőzi, hogy csakis Emma és különleges képessége mentheti meg a herceg országát. Galénnak szüksége van a lány segítségére – bármilyen kockázattal jár is. Vajon képes lesz Emma beváltani a hozzá fűzött reményeket? És vajon összefonódhat két ennyire különböző világ?
"A kapcsolatunk plátói. Azt pedig mindenki tudja, mit jelent a plátói: elutasító."
Oké, bevallom, ezt a könyvet elsősorban a borítója miatt akartam elolvasni. Miután régebben elolvastam a Hableányok kíméljenek című regényt, egy jó időre elegem lett a sellős történetekből. Aztán jött ez a csoda, és ahogy megláttam, el sem olvastam, miről szól, rögtön tudtam, hogy én ezt most hazaviszem. Izé.. mármint a könyvtárból, nem a könyvesboltból, Bár így utólag már bánom, hogy nem saját példány, mert ez a könyv tényleg csodálatos.. és mondtam már, hogy gyönyörű a borító?
Az első pár oldal után egy kicsit meglepődtem... az első, vicces jelenetek után nem igazán számítottam semmi brutálisra, de aztán a huszadik oldal környékén eléggé ledöbbentem. Nem akarok spoilerezni, a lényeg, hogy olyasmi történik, amire nem hinném, hogy bárki számítana.
Szóval igen, meglepő, és hatásos indítás volt. Onnantól kezdve folyamatosan szippantott magába a könyv, kicsit meg is jött a kedvem a nyaraláshoz, mialatt a tengerről olvastam.
Hatalmas pacsi jár az írónőnek, amiért a főszereplő lány kicsit sem idegesítő, sőt, Emmáról végig azt gondoltam, hogy olyan kis cuki, amikor ügyetlenkedik. Vicces és szórakoztató volt a gondolatait olvasni, imádtam a szarkazmusát. Bár egy kicsit meglepő volt, amikor leállt bunyózni Raínával, annyira nem illett a természetéhez ez a viselkedés, még akkor sem, ha a csajszi megérdemelte, de aztán megkaptuk rá a magyarázatot.
"Nemigen tudja követni a gondolatmenetemet, de mégis mit vártam? A mindössze három folyosóval rendelkező iskolában képtelen megtalálni a tantermét. Az, hogy a fél országon át simán rám talált, nagyobb csodának tűnik, mint a push-up melltartó."
Galén... hm. Nem hittem, hogy egy sellő (khm, elnézést: szirén) pasi lehet vonzó, elvégre elég érdekesen néznek ki uszonnyal, meg minden, de mindenkit megnyugtatnék: Galén tökéletes. Annyira, hogy már-már túl szép, hogy igaz legyen. Ezúttal nem egy elérhetetlen jégherceget kapunk akiért olvadozhatunk, Galén ugyanis végtelenül kedves és lovagias, de emellett vagány, védelmező és birtokló is. Azt már ugye mondanom sem kell, hogy ő igazából egy herceg? Szerettem olvasni a szócsatáit Emmával, a lány ugyanis nem ájul el Galén rangjától, sőt még szivatja is vele, és állandóan beszól neki.
Mivel a sellőfiúnk nem igazán élt még az emberek között, előfordul, hogy bénázik, vagy egy-két szóról nem tudja, hogy mit jelent. Ettől csak még jobban imádtam, nagyon aranyos volt.
Szerencsére ezúttal nincs szerelmi háromszög, azaz van egy harmadik fél, aki bejön a képbe, de annyira rövid ideig, hogy teljesen jelentéktelen. Persze ez csak az első kötet, szóval még bármi megtörténhet..
Van egy másik párocskánk is: Raína és Tóraf. Az előbbi történetesen Galén néha eléggé utálatos nővére, aki eleinte nem igazán jön ki Emmával. Annyira nem értettem, hogy miért kéreti magát, de a végére azért megkedveltem őt, Tóraf pedig az elejétől kezdve szimpatikus volt. Tulajdonképpen az összes mellékszereplőt kedveltem, kivéve talán Emma anyukáját, ő néha eléggé idegesített.
A cselekmény nagy része az, hogy Emma próbál rájönni, kicsoda-micsoda ő valójában. Ebben segítenek neki a szirének, és Milligan doktor, egy tengerbiológus. Közben egyre többet tud meg a sellők világáról, és a származásáról.
Imádtam a vízben zajló jeleneteket, egyik kedvencem, amikor Galén elviszi Emmát a Titanichoz, a másik pedig, amikor találkoznak a bálnával.
Tetszett a szirének világa, bár én azért több információt is szívesen elfogadtam volna, de erre persze még ott lesz két kötet.
Egy kicsit furcsa volt a váltott szemszög, ugyanis amíg Emma gondolatait E/1-ben, addig Galénét E/3 személyben olvashatjuk. Eléggé szokatlan, de egy idő után már nem zavart. Igazából az írásmód kárpótolt: könnyű, humoros, lendületes, szórakoztató volt.
A történet egyszerre izgalmas, vicces, romantikus, és titokzatos, végig fent tartja az olvasó érdeklődését. Van egy sajátos hangulata, ami egyszerűen beszippant. Ami pedig az utolsó oldalon történik.. fúú, hát tépem a hajam rendesen, amiért még nem jelent meg magyarul a következő kötet. Vigyázat, függővég!
Történet: 4/5
Főszereplő: 5/5
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő: Galén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése