A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.
Bajban vagyok, mert nem tudom, hogy ez a könyv csak azért tetszett, mert végre találtam egy "sárkányos" trilógiát, vagy mert tényleg jó volt. Kiskorom óta rajongok mindenféle fantasy lényért, de legfőképpen a sárkányokért. Épp ezért nem is értem, hogy nem figyeltem fel eddig erre a sorozatra, pedig többször is kiszúrta a szemem a könyvtárban, sőt, le is volt töltve az e-bookomra, úgy, hogy közben azt se tudtam miről szól. De most valahogy előkerült, és egy nap alatt befaltam.
Oké, tényleg jó volt.. de azért lehetett volna jobb is, ez tény.
Főhősünk, Jacinda egy tűzokádó draki, aki barátnőjével, Azure-ral megszegik a falkájuk első számú szabályát, miszerint csak az éj leple alatt repülhetnek. Már rögtön sejteni lehet, hogy ennek nem lesz jó vége: a két lányt észreveszi egy csapat vadász, és üldözőbe veszik őket.
Jacinda ekkor találkozik először Will-lel, egy fiatal vadásszal, aki valami érthetetlen okból kifolyólag hagyja elmenekülni a lányt.
Ám a drakik többsége egyetért abban, hogy Jacindát meg kell büntetni a felelőtlenségéért, így aztán anyjával és ikertestvérével együtt elmenekülnek a falka közeléből.
Édesanyja és Jacinda testvére, Tamra mindketten alig várják, hogy új életet kezdhessenek az emberek között, ők ugyanis képtelenek felvenni sárkányszerű alakjukat, így gyakorlatilag nem különböznek az átlagos emberektől. De Jacinda nehezen barátkozik meg az új környezetével, és legszívesebben visszatérne a falkához, még akkor is, ha az élete távolról sem volt ott tökéletes.
Azonban egyszer csak feltűnik az iskolában egy ismerős alak: Will, a vadász, aki nemrég megkímélte Jacinda életét. És akinek fogalma sincs, hogy ki is Jacinda valójában, ember alakjában ugyanis nem ismeri meg őt, és nyilvánvaló, hogy vonzódik a lányhoz.
Ez az érzés kölcsönösnek bizonyul, és valahol itt kezd átmenni a könyv egy hülye, amerikai romantikus drámába. Igen, természetesen Will egészen eddig megközelíthetetlennek tűnt a suliban minden lány számára, de persze Jacindába egy nap alatt halálosan beleszeret. Ezzel aztán a lány sikeresen kivívta az egyik menő csajszi haragját, aki évek óta epekedik Will után. Mindeközben a hugica, Tamra egy olyan alakkal randizik, akiről nem is sejti, hogy milyen veszélyes.
Na persze, Will is az, és Jacinda mégis randizik vele.
Legalábbis én nehezen tudom elképzelni, hogy beleszeretek valakibe, aki a fajtámat gyilkolja, és a bőrét a szobája díszítésére használja (jó, tudom hogy nem pont Will szobája volt az, de ez most lényegtelen). Nem értem azt sem, hogy legalább miért nem figyelmezteti a családját, hogy a helyi suliba vadászok járnak?
Ahogy az is érthetetlen, hogy tulajdonképpen miért lett ennyire szerelmes Willbe, amikor az egyetlen dolog, amit tud róla, az az, hogy drakikat öl? Később, miután járni kezdenek, Will elmond néhány dolgot magáról, na de addig? Semmi. Ami nem teszi túl hitelessé a szerelmüket.
Ami még nem tetszett, az Jacinda állandó belső harca. Egyik pillanatban még arról beszél, hogy sürgősen ki kell vernie a fejéből Willt, és távol kell tartania magát tőle, elvégre vadász, meg minden. Öt oldallal később már arról beszél, hogy nem érdekli az egész, mert hát Will jó ember, látszik rajta, elvégre őt is elengedte és nem bántotta, amikor lehetősége volt rá. Újabb öt oldallal később megint visszatérünk a "mégis tartsuk távol magunkat tőle" részhez, és ez így váltogatja egymást végig. De tényleg. Végig!
Na de ha nem vesszük a szerelmi drámát, ez tényleg egy jó könyv. Imádtam a drakikról olvasni, és sajnáltam, hogy végül egy gimiben kötöttünk ki, helyes pasikkal és pomponlányokkal körülvéve, viszont nagyon úgy néz ki, hogy a következő kötetben már a drakiké a főszerep.
Will egyelőre szimpatikus, teljesen normálisnak tűnik annak ellenére, hogy vadász. Egy kicsit talán túlságosan tökéletes, de ez persze még változhat. Jacinda az idióta belső monológjaival néha idegesített, tipikus rinyálós főszereplő csajszi, ahogy a mindenkinek megfelelni vágyó és állandóan hisztiző hugica, Tamra is. Az anyuka cselekedeteit valamilyen szinten azért megértettem, de nem lett túl szimpatikus. Xander érdekes karakternek tűnik, kíváncsian várom, hogy mi lesz vele, Cassianról pedig egyelőre nem nyilatkozom, majd a következő kötet után. :P
Simán max pontot kapna, ha egy kicsit több akció lenne benne, és nem csak hisztizésből állna az egész. Jacinda helyében sok mindent máshogy csináltam volna, nem igazán értettem egyet a döntéseivel. Ennek ellenére azért szerintem élvezhető olvasmány, leginkább a drakik miatt. Kár, hogy el lett rontva ezzel a sulis szállal. :(
Történet: 4/5
Főszereplő: 3/5
Borító: 4/5
Kedvenc szereplő: Will
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése